Interjú a Pillangólányról

Forrás: www.papirsziv.wordpress.com

Mesélnél pár gondolatot magadról, így kezdésnek?

Persze csak ami publikus. Család, munka… hasonlók.

Bevallom, mindig zavarba jövök, ha magamról kell beszélni, mert sosem tudom eldönteni, mi az, ami igazán érdekes lehet.

Azért nem baj, ha ez nem kerül bele az interjúba.

(Bocs, Kia, gonosz vagyok. :) )

A párommal élek együtt, jelenleg csak alkalmi munkáim vannak. Korábban nyolc éven keresztül egy színházban dolgoztam, először nézőtéri dolgozóként, majd nézőtéri felügyelőként és honlapszerkesztőként. Mivel ez együtt elég sok volt, kevésbé maradt időm és energiám írni, ezért végül felmondtam, és most leginkább az írásra koncentrálok.

Az írást azt tanultad?

Konkrétan nem, de ez nem jelenti azt, hogy nem igyekszem folyamatosan tanulni, fejlődni. Sok írástechnikai cikket olvasok, írástechnikai könyvek is fordultak már meg a kezemben, és persze sokat olvasok és rengeteget írok.

A 2018. évi VII. Aranymosás pályázat győztese vagy. Mit csináltál, amikor megtudtad, hogy te és a Pillangólányod nyertetek?

Azt hiszem, először próbáltam levegőhöz jutni, aztán amikor már képes voltam megszólalni, felhívtam a párom.

Feltételezem akkor ő olvasta is a Pillangólányt. Hogy viszonyult hozzá, mert azért valljuk be, hogy vannak benne bőven szexuális jelenetek?

Igen, olvasta, és szerette is. Igazság szerint olykor rajta szoktam tesztelni a férfi karaktereimet. Előfordul, hogy nagyon elbizonytalanodom, hogy reális-e, amit írtam, gondolhat-e ilyet egy férfi. Nyilván ezt nőként nehéz megítélni, így ilyenkor fel szoktam neki olvasni az adott részletet, és megkérdezem, megállja-e a helyét. Azért volt már olyan, hogy nem teljesen volt jó, és inkább átírtam.

Ami a szexjeleneteket illeti, szerintem ez leginkább azon múlik, hogy az ismerősök képesek-e elvonatkoztatni attól, aki írta. Ha igen, akkor nem fog furcsának tűnni.

Korábbi Aranymosáson is vettél már részt?

Igen, kétszer is, de egyik alkalommal sem jutottam tovább az előszűrésen. Így utóbb már tudom és látom, hogy miért nem sikerült akkor.

Honnan jött a Kia név?

Ez nagyon egyszerű történet. A Merengőn akartam elkezdeni publikálni, olyan három és fél évvel ezelőtt. Olyan nevet szerettem volna, amiben benne vannak az eredeti nevem betűi, így összeraktam rengeteg verziót, és elkezdtem sorra ellenőrizni, hogy mi foglalt és mi nem. Ez volt az egyetlen, ami nem volt foglalt.

(Upgrédelt információ: Kia menet közben Chiarára változtatta az írói nevét, ezzel kapcsolatban bátran keressétek az írónő oldalát!)

Ha jól tudom, a Pillangólány az első regény, ami megjelenik tőled, igaz?

Igen, így van. Eddig csak novelláim, rövidebb írásaim és verseim jelentek meg, a Pedagógiai műhely című folyóiratban és a Kelet-Magyarország című napilapban. Illetve idén lesz még egy megjelenésem, egy novellám bekerült  a Könyvmolyképző Kiadó karácsonyi antológiájába.

Az Aux Elizával készített interjúban olvastam, hogy blogger világból jöttél. Mesélnél erről?

Igazság szerint a blog születése a Merengőhöz köthető. Aki nem ismeri a Merengőt, az nem tudja, hogy az oldalon admin rendszer működik, tehát nem tölthet fel bárki bármit, minden történet átesik egy ellenőrzésen.

Na most ha az ember feltölti a regényének a következő fejezetét, mielőtt az adminok felengednék, fel lehet törni a történetet (nem árulom el, hogyan – Kia is gonosz), és így el lehet olvasni a fejezetet. Viszont a kritikáknál ilyenkor egy üres kritika jelenik meg, és ami kicsit lehangoló tud lenni az író számára. Bár az nagyon jó érzés, hogy sokan kíváncsiak a folytatásra, és igazából ezért hoztam létre a blogot. Így akik nagyon-nagyon kíváncsiak voltak, és nem nagyon tudtak várni, a blogon már rögtön olvashatták a folytatást, engem pedig nem fogadtak üres kritikák a Merin.

Röviden ennyi a blog története, kifejezetten bloggeres körökben soha nem mozogtam, a blog az olvasókért született. Ha nincs ez a nagy érdeklődés, nem hiszem, hogy belevágtam volna.

A Merengőn szoktál még publikálni?

Még nyáron írtam egy történetet, ami egy trilógia befejezése volt, az még felkerült, de azóta nem. Hogy hogyan alakulnak tovább a dolgok, azt egyelőre nem tudom.

A blogon láttam, hogy szép számmal írtál blogregényeket. A Szívregényeket, illetve Másvilág blognak adott interjúdban említésre kerül a Fekete Főnix.

Ezek is misztikus, romantikus, erotikus hangvételűek, vagy esetleg más zsánerben is alkotsz?

Mindegyik erotikus-romantikus, és mindegyik a mágikus realizmus felé kacsingat, ugyanúgy, ahogy a Pillangólány is, a különbség – a Fekete főnix kivételével –, hogy a Szívregények könnyedebb hangvételűek. Humorosak, kedvesek, és megmelengetik az ember szívét – vagyis remélem, ezt teszik. A Fekete főnix olyan, mint a Pillangólány: kicsit komorabb és erősebbek benne az erotikus jelenetek.

Emlékszel még, honnan jött a Pillangólány ötlete?

Nem, egészen pontosan nem. A regény elején szerepel egy vers Adytól, ha jól emlékszem, azt olvasva született meg bennem Virág karaktere és az a hangulat, ami miatt írni kezdtem, de akkor még nem tudtam, merre fog majd vezetni a történet, de talán mondhatom azt, hogy minden mást Virág karaktere hozott magával.

Mivel a borítótervező pályázaton anyukád is részt vett, feltételezem, ő már korábban is olvasta a regényt. Mit szólt hozzá?

Igen, olvasta. Mikor felmerült bennem, hogy pályáznék a regénnyel, megkértem, hogy mondjon róla véleményt. Bizonytalan voltam, hogy érdemes-e vele indulni, hogy elég jó-e a történet. Anyukám több korábbi írásomat is olvasta, sose tartózkodott a kritikától, így tudtam, hogy most is számíthatok rá. Szerencsére szerette a regényt, és biztatott, hogy induljak vele az Aranymosáson.

A Könyvmolyképző Márkabolt facebook oldalára kikerült borítókról mesélnél?

Az egyik ugye benne volt az én toplistámban is, szóval arról nem is beszélnék.

Az, amelyiken a csipkés ruhás lány van,  nagyon jól illik a könyvhöz, mert a regényben is van egy olyan jelenet, amikor Virágon hasonló ruha van.

Az a borító, amin a kéz és a pillangó van, nagyon sokáig szerepelt nálam is a toplistán, szóval azt is szeretem.

Az utolsó pedig a saját tervem, jót mosolyogtam azon, hogy pont az kapta a legkevesebb szavazatot. A lány amúgy nagyon közel áll ahhoz, amilyennek Virágot képzelem, ugyanúgy, ahogy az Ambrús Reni tervén szereplő lány is.

Forrás: www.konyvmolykepzo.hu

Van már a kiadó részéről végleges döntés a borítót illetően?

Igen, ezzel kapcsolatban nemsokára érkeznek a hírek.

(Upgrédelt információ: azóta már ki is hirdették, gratulálunk a nyertesnek, csodaszép a borító.)

Mivel gyakorlatilag a könyvet végigszexelik, önkéntelenül is a “Szürke ötven árnyalata” jutott az eszembe. Olvastad? Volt némi inspiráció attól a könyvtől?

A trilógia első részét olvastam, mert kíváncsi voltam, mi ez a nagy felhajtás körülötte, de nem igazán fogott meg, így nem hiszem, hogy inspirált volna.

Dolgoztál már korábban együtt szerkesztővel?

Nem, ez volt az első alkalom.

Milyen tapasztalatod van a szerkesztéssel és a szerkesztővel való munkával kapcsolatban?

Kozma Réka volt a szerkesztőm, nagyon kedves volt, figyelmes, türelmes, mindig mindent elmagyarázott, ha mégis kétségek merültek fel bennem, bátran kérdezhettem, szóval nagyon hálás vagyok a közös munkáért. A szerkesztés izgalmas és érdekes tapasztalat volt, és bízom benne, hogy tanulnom is sikerült belőle. Azt ugyan nem állítom, hogy előtte nem féltem. Mivel korábban még bétával sem dolgoztam igazán együtt, tartottam attól, lelkileg hogyan viselem majd a szerkesztést. Nem gondoltam, hogy tökéletes, amit írtam, sőt, alig vártam, hogy egy szerkesztő segítségével jobbá tegyük a történetet, tehát azért felkészültem, hogy bizony lesz, amit át kell írni, vagy épp ki kell húzni, de nem volt tapasztalatom arra vonatkozóan, hogy hogyan kezelem az ilyesmit, és nem szerettem volna, hogy a szerkesztő számára rémálom legyen velem dolgozni. De szerencsére felesleges volt bármitől is tartanom, úgy érzem, minden nagyon jól alakult.

Forrás: www.papirsziv.wordpress.com

A könyvben sok versrészlet szerepel. A versek közrejátszottak a regény ötletében, vagy ezeket kifejezetten a regény kedvéért válogattad össze?

Az ötletet magát nem a versek adták, bár a regény elején szereplő vers hozzátett a hangulathoz, ami miatt írni kezdtem. Az, hogy a költészet ennyire erősen része lett a történetnek, igazából Virágnak köszönhető. Volt egy pillanat, amikor adta magát, hogy ne a saját szavaival szólaljon meg,  onnantól kezdve már tudtam, hogy sok versrészlet fog szerepelni a regényben.

Verseket is írsz? Vagy próbálkoztál?

Igen, de szerintem ebben nem vagyok túl jó.

Van kedvenc költőd, kedvenc versed? Esetleg azok közül, melyek a regényben is szerepelnek?

Pilinszky János a kedvenc költőm. Kedvenc verset nagyon nehéz választani, mert ez nálam nagyon hangulatfüggő, de ha nagyon-nagyon-nagyon muszáj lenne, akkor Pilinszkytől a “Kisértés” című verset választanám.

Mik a terveid a jövőre nézve? Van a tarsolyodban (vagy asztalfiókodban) újabb regény?

Még nincs. Vagyis a Fekete főnix készen van, csak szeretném átdolgozni, de még nem jöttem rá, hogyan kezdjek neki, illetve nemrég kezdtem el írni egy új történetet, de még nagyon az elején tartok.

Utolsó kérdés: ha kijön a könyv, dedikálsz nekem egyet? :)

Persze. :)

Yuppppi. Ezúton is köszönöm az interjút Kiának.

Nagyon köszönöm a remek kérdéseket és az érdeklődést!

Forrás: www.papirsziv.wordpress.com

(Írta: LK)