Johhny Silver: Felütés

Amikor az idő szorít, és nem tudod, hogy menekülhetnél meg a csapdából. Talán nincs is kiút. Ki tudja? Mindenesetre az ösztönöd nem engedi, hogy feladd...

Részlet a novellából:
"Próbálta felidézni, hogy kezdődött a rémálom, de a sötétben töltött idő szétzilálta az emlékeit. A kinti világ álomnak tűnt, a vele történtekből pedig csupán töredékes villanásokat tudott felidézni. Elkapták, bezárták. A „Kik” és a „Miért” ennyi szenvedés után is rejtély maradt."

A teljes novellát elolvashatod itt: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/johhny-silver-felutes-9455.html

Máté Viola: Daphné

Egy múzeum, egy biztonsági őr... egy lány. Daphné. Vagy mégsem?

Részlet a novellából:
"A lány csendben rajzolt. Nem tiltotta semmi, így Massimo sem szólhatott érte.

De már órák óta ott volt. Még a szénrudakat is hagyta a padlón szanaszét heverni. Massimo hangos csettintés kíséretében felkapott egyet, ami messzebb gurult, és sietős léptekkel a lány felé indult. Megköszörülte a torkát és igyekezett szúrós szemmel nézni, amikor átadta, de a lány a lehető legtermészetesebb mosollyal fogadta."

A teljes novellát elolvashatod itt: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/mate-viola-daphne-8841.html

Erion Kay: Mellékhatás

Makai Ferenc novellája:

Részlet a novellából:
"Hirtelen vállba taszították.

– Állj fel, ha a hercegi fenség hozzád szól, félkegyelmű!

Alex szédelegve felállt. Úgy érezte, ez valami rossz álom. Szembe nézett a herceggel. Nem tudta, mit keres itt, nem tudta, hogy került ide, nem értett semmit.

– Ha érted a nyelvünket, áruld el, mi ez nálad? – mutatott a kezében tartott mobiltelefonra."

A teljes novellát elolvashatod itt: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/erion-kay-mellekhatas-8821.html

 További érdekességek a facebook oldalon

Hope Sethemba: Biztos döntés

Egy újabb szívszorító novella Hope Sethemba tollából egy olyan világról, ahol már inkább dolgoztatnak a nagy cégek robotokkal. Mert az olcsóbb, biztosabb, hatékonyabb. Az ember pedig nem számít...

Részlet a novellából:

"Egyre csak figyelem Bent, aki a hangosbemondón keresztül követeli a gépek eltávolítását. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet, mert hamar megismétlődhet, ami már barátunk halálát okozta. Hanket kirúgták, és tegnap reggel öngyilkos lett. A hajnali vonat elé vetette magát. Összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy két gyermeket és a feleségét hagyta maga után. Persze a robot nem tehető felelőssé, azért ami történt. Egy ember sem lett volna képes megállítani a pályaudvarról kifelé haladva gyorsító vonatot. Túl nagy súly…"

A teljes novellát elolvashatod itt: http://hopesethemba.blogspot.hu/2017/06/biztos-dontes.html

Bálint Erika: Ne félj a csendtől!

Részlet a novellából:

"A kislány a sarokban ült, artikulálatlan hangon sírt, és kezével kétségbeesetten ütögette az arcát.

Lexi is üvölteni szeretett volna, mert tehetetlennek érezte magát, és a kézjelből tudta, a gyerek az anyját akarja.

De Klári elment, itt hagyta őket."

Ha tovább szeretnéd olvasni, itt megteheted: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/balint-erika-ne-felj-a-csendtol-9406.html

Az író facebook oldalán további érdekességeket találsz: https://www.facebook.com/erikabalint333/?ref=ts&fref=ts

Fabyen: Csak egy szó

Koós Patrícia novellája:

Részlet:

" Priscilla felemelte a tekintetét a kis sminktükörről.

– Ugye, nem dolgozni megy be, kisasszony? Mégiscsak szenteste van!

– De – csattintotta össze Priscilla a púderes dobozkát. – Vagy maga szerint miért kértem, hogy a Swerton irodaházhoz vigyen? – érintette meg a nyelve hegyével a friss rúzst a száján.

Tekintete összeakadt a taxiséval a visszapillantó tükörben, és Priscilla látta a zavart sofőrje arcán. A férfi nyakán vörhenyes pír kúszott fel, és a füle lángba borult a skótkockás barett alatt.

– Értem… – motyogta maga elé, majd elkapta a pillantását a tükörről.

Priscilla kényelmesen keresztbe rakta a lábát, és végigsimított a selyemfinomságú harisnyán, ami úgy takarta be, mintha egy második réteg bőr lenne. Egyikük sem erőltette a további társalgást."

Hogyan folytatódik? Itt megtalálod: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/fabyen-csak-egy-szo-9389.html

És további érdekességek az író blogján: http://patriciakoos.blogspot.hu/

Bálint Erika – Hajnalka

Amikor megszületett, a Kreátor opálosan fénylő kristályüvegbe töltötte.

Aztán kezébe fogta, és a fény felé tartotta.

– Csodálatos vagy – suttogta.

Kihúzta a könnycsepp formájú dugót és az orrához emelte az üveget. Beleszippantott.

– Illatod friss, mint a reggeli harmat, finom és simogató, mint a virágszirmok érintése, és meleg, mint a felkelő nap. Imádlak!

Elgondolkodott egy kicsit, aztán azt mondta:

– Hajnalka lesz a neved.

Egy ideig még eljátszott a karcsú üveggel, gyengéden jobbra-balra forgatta, és Hajnalka boldogan ringatózott gyönyörű kristályruhájában, melynek nyakára arany indákat festettek. Kábult örömében egyetlen kincsét, elbűvölő illatát, az egekig szórta, de aztán a Kreátor visszatette a finom, csepp formájú dugót, és az üveget a többi parfüm közé állította.

– Pihenj, drágaságom!

Amikor a férfi kiment a laboratóriumból, Hajnalka mellett megmozdult egy pici, kék üveg, Tavaszi Szellő.

– Isten hozott a múlandóság birodalmában.

Hajnalka nem válaszolt, némán dédelgette önfeledt boldogságát.

– Hogy fenn hordja az orrát! – horkant fel harmadik szomszédja, a zöld üveges Miszter Mágia. – Azt hiszed, te elkerülheted a sorsodat?

– Nem tudom, miről beszélsz – mondta Hajnalka.

– Arról, hogy úgy jársz majd, mint mi. Nézz csak ránk!

Hajnalka körülnézett a polcon. A többi parfüm üvegruhája túl nagy, vagy túl kicsi volt, és álltak ott közönséges, rikító színűek is, másokon pedig vastag porréteg ült.

– De én csodálatos vagyok! – kapaszkodott álmodozva a Kreátortól hallott szóba.

– Ja, csodálatos! – mordult fel a zöld üvegében Miszter Mágia. – Nem csodálatos vagy te, hanem tudatlan!

Elhallgatott, mint aki nem akar egy zöldfülűvel vitatkozni, de aztán mégis csak folytatta.

– Mi itt mind csodálatosak voltunk… Amíg a Divat túl nem haladt rajtunk.

– A divat? – álmélkodott Hajnalka.

– Az bizony! – kapcsolódott be a beszélgetésbe egy kúp formájú, sötétvörös parfümös üveg. – A Divat. A mi istenünk, aki a Kreátor segítségével megteremt, aztán elpusztít bennünket.

Hajnalka keveset tudott a világról, és az ártatlanok naiv hitével azt mondta:

– De engem imád a Kreátor.

– Hahaha, imád! – gúnyolódott Miszter Mágia. – Ostoba vagy! A Kreátor egy valakit imád csak. A Divatot.

A többi parfüm szaporán bólogatott és sóhajtozott, bizony így van, igazat mond a társuk.

De Hajnalka még magán érezte a Kreátor kezének puha melegségét, emlékezett orrának finom remegésére, amikor beszippantotta illatát, és mivel nagyon fiatal volt, el sem tudta képzelni, hogy ez a nyilvánvaló imádat bármiért is odaveszne. Azt hitte, a többi parfüm csak irigységből beszél.

És valóban, sokáig boldog volt, mert a Kreátor továbbra is minden nap bejárt a laboratóriumba, és mielőtt elkezdett volna lombikjaival foglalatoskodni, mindig levette Hajnalkát a polcról, simogatta üvegruháját, beszívta illatát, és ugyanúgy, mint régen, azt suttogta:

– Csodálatos vagy!

De ahogy telt-múlt az idő, egyre ritkábban nyúlt utána, már nem fogta a kezébe, épp csak egy pillantást vetett rá, és már fordult is lombikjai felé.

Aztán egy napon egy halványrózsaszín, alma alakú üveget tartott a fény felé. Kinyitotta, az orrához emelte, és azt mondta:

– Csodálatos vagy!

Miszter Mágia ekkor felhorkant zöld üvegében, és gúnyos hangon odavetette Hajnalkának:

– Megmondtam.

Hajnalka egy ideig még nézte az alma alakú üveget dédelgető Kreátort, aztán megbillent a talpán, és előrezuhant.

A férfi a nagyot csattanó hang felé kapta a fejét, majd óvatosan, mintha egy drága, pótolhatatlan kinccsel bánna, az asztalra helyezte a rózsaszín üveget.

– Itt várj rám, drágaságom! – mondta.

Seprűt fogott, feltakarította Hajnalka összetört üvegruháját, egy ronggyal a fénylő parkettán maradt nedves foltot is eltüntette.

Mikor végzett, felvette kabátját, az asztalhoz lépett, a rózsaszín üvegcsét gyengéden a zsebébe csúsztatta, és kiment a laboratóriumból.

A zöld parfümös üveg vádlón nézett utána. 

– Gyilkos! – suttogta.

A novella itt is elolvasható: Aranymosás Irodalmi Magazin.

Egyéb írások, novellák, stílusgyakorlatok: https://www.facebook.com/erikabalint233